"...soha nem érdemes holnapig várni, mert a bal- meg jobbsorsunk a saját kezünkben van. Senki nem állít fel a díványról és senki sem álmodik helyettünk. Álmok nélkül pedig csak droidok vagyunk." (K.B.)

2015. november 29., vasárnap

Tanú legyek

Sikerült bővítenem a nem teljesített tt-im sorát :)!

Végérvényesen be kell lássam, hogy ez a műfaj nem nekem való.
Teljesen OK., hogy itiner és térkép kell egy tt-hez.
Én meg sietni szeretnék. Ez persze az én bajom.
Sajnos most már azzal a faktorral is számolnom kell, hogy bíz az olvasáshoz szemüveg kell. Meg-meg állok, előveszem a papírt és bogarászok, de szemüveget csak nem viszek magammal...
Most azzal egészült ki a feladvány, hogy pár helyen (előre nem volt tudható, hogy hány helyen) feltételes pont is volt. Matricákat kellett ragasztgatni az ellenőrző lapra. Egy helyen nem tettem. Nem csak én, egy sor gyalogos is így járt, de ez van.

Egyébként elég vegyes a kép ezzel a túrával kapcsolatban bennem.
Baromi sok az aszfaltos rész, de ez nem a szervezők hibája, egyszerűen nem lehet összekötni ezeket a buckákat másképp. Ami nem aszfalt az sem különösebben szép. Pár hely tényleg rendben van, meg a csúcsokról is szép a kilátás - de nem november végén... Ellátás nem rossz és van pár forrás is, amit kihasználtam. Jó volt.

Középkula kategóriájú teljesítményt nyújtottam.
Az aszfaltok még mentek rendesen, de az emelkedőkről jobb nem beszélni. Valami elképesztően nincs erőm. Asszem ez volt az utolsó csepp a pohárban és a rég tervezett erősítésre időt és energiát kell szánjak.

A bal csípőm továbbra sem százas, de ezen az ügyön legalább dolgozom, ellenben most a bal bokám is bejelentkezett egy kis babausgatásra. Nem kéne. Egyelőre nem tudom eldönteni, hogy mi a baja, de érzem, hogy van.
Monnyuk ebben a korban ez már áldásnak is tekinthető...

2015. november 18., szerda

Veszprém

Milyen ott?
Megérte?
Nem bánjátok?
Megszoktátok?
Itt futhatok:

 Itt pihenhetek:

 Itt kávézhatok:
Ilyen estékre járhatok:

2015. november 12., csütörtök

Pirosom

Bakker, ha nem lesz 10ó alatt, akkor ténleg leadom a cuccot a szertárban. Vagy vmi ilyesmi...

Ilyeneket gondoltam előtte...

Eddig ezek sikerültek, de főleg a 2011-es után nagyon el voltam kenődve...
2011 - 10:11
2009 - 10:19
2008 - 10:50
2007 - 13:48

Beszámoló gyanánt pár szösszenet azért:

Két részre bontanám ezt a távot.
Dobogókőig nem szeretem, mert túl nagy falatokban lehet csak megemészteni. Onnan viszont sok kis résztávra tudom bontani, ami már jól belőhető és belátható.
Ennek fényében az első etapon folyamatosan csak arra figyeltem, hogy ne fussam el. Ez monnyuk nálam nem új dolog, de most tényleg nagyon vissza kellett fogni az agarakat.
Komolyan hihetetlen, de gyakorlatilag egyetlen részidőt sem vagyok képes fejben tartani. Most sem volt ez másképp és csak sejtéseim voltak, hogy hogy állhatok magamhoz képest.
Így álltam (első szám 2009, második a mostani részidő):

Nagy-Kevély 0:55/0:50 -5p
Tölgyikrek 2:05/1:52 -13p
Dömös 3:07/2:49 -18p
Szakó-nyereg 3:51/3:31 -20p
Dobogókő 4:17/3:56 -21p
Csévi-nyereg 5:15/4:50 -25p
Kopár-csárda 6:09/5:43 -26p
Nagy-Szénás 7:17/4:48 -29p
Nagykovácsi 7:36/7:06 -30p
Feketefej 8:32/8:02 -30p
János-hegy 9:11/8:43 -28p
Makkosmária 9:37/9:09 -28p
Budaörs 10:19/9:51 -28p

Így utólag kicsit bosszantó, hogy mennyit hagytam az elejében. Kopárhoz annyira jó formában érkeztem, hogy nagyon.
Aztán egy kicsit elcsesztem a frissítésem, mert csak az előreküldött limonádékat és kólát ittam. Ehhez viszont enni nem igazán lehet, mert túl tömény. Így is lett, Nagykovácsi után csak szédelegtem és egy hányás/fosás és/vagy szituáción morfondíroztam, ami aztán Julianna-majornál egy sima bokorugrással megoldódott. A János-hegy alatt egy privát frissítés aztán helyretette a gyomrom és innen már kezdett visszatérni az erőm és azt is hittem, hogy jól megyek, de a mostani adatok alapján azért már nem mondanám.
Szóval nemtom...
Maradjunk annyiban, hogy végül kilencessel kezdődött, de azért nem vagyok elragadtatva...