Ilyeneket gondoltam előtte...
Eddig ezek sikerültek, de főleg a 2011-es után nagyon el voltam kenődve...
2011 - 10:11
2009 - 10:19
2008 - 10:50
2007 - 13:48
Beszámoló gyanánt pár szösszenet azért:
Két részre bontanám ezt a távot.
Dobogókőig nem szeretem, mert túl nagy falatokban lehet csak megemészteni. Onnan viszont sok kis résztávra tudom bontani, ami már jól belőhető és belátható.
Ennek fényében az első etapon folyamatosan csak arra figyeltem, hogy ne fussam el. Ez monnyuk nálam nem új dolog, de most tényleg nagyon vissza kellett fogni az agarakat.
Komolyan hihetetlen, de gyakorlatilag egyetlen részidőt sem vagyok képes fejben tartani. Most sem volt ez másképp és csak sejtéseim voltak, hogy hogy állhatok magamhoz képest.
Így álltam (első szám 2009, második a mostani részidő):
Nagy-Kevély 0:55/0:50 -5p
Tölgyikrek 2:05/1:52 -13p
Dömös 3:07/2:49 -18p
Szakó-nyereg 3:51/3:31 -20p
Dobogókő 4:17/3:56 -21p
Csévi-nyereg 5:15/4:50 -25p
Kopár-csárda 6:09/5:43 -26p
Nagy-Szénás 7:17/4:48 -29p
Nagykovácsi 7:36/7:06 -30p
Feketefej 8:32/8:02 -30p
János-hegy 9:11/8:43 -28p
Makkosmária 9:37/9:09 -28p
Budaörs 10:19/9:51 -28p
Így utólag kicsit bosszantó, hogy mennyit hagytam az elejében. Kopárhoz annyira jó formában érkeztem, hogy nagyon.
Aztán egy kicsit elcsesztem a frissítésem, mert csak az előreküldött limonádékat és kólát ittam. Ehhez viszont enni nem igazán lehet, mert túl tömény. Így is lett, Nagykovácsi után csak szédelegtem és egy hányás/fosás és/vagy szituáción morfondíroztam, ami aztán Julianna-majornál egy sima bokorugrással megoldódott. A János-hegy alatt egy privát frissítés aztán helyretette a gyomrom és innen már kezdett visszatérni az erőm és azt is hittem, hogy jól megyek, de a mostani adatok alapján azért már nem mondanám.
Szóval nemtom...
Maradjunk annyiban, hogy végül kilencessel kezdődött, de azért nem vagyok elragadtatva...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése