Tegnap sikerült megint valami új gyöngyszemet találni.
Zirctől pár kilire van Pálihálás, de eddig nem sikerült bevennem ezt a kanyart Porva, vagy Borzavár felé menet. Guglin már nézegettem Tündérmajor és Pálihálás környékét de tegnap végre a tettek mezejére léptem.
A pénteki hidegfront és rengeteg eső kicsit élhetőbbé tette a nyári kánikulát. Reggel még esett, meg elintéztem pár dolgot, meg lusta is voltam így aztán dél is elmúlt mire nekiindultam.
Rögtön emelkedő persze és nincserdő és aszfalt és szélcsend és megfőafejem...
A P+ a S- becsatlakozásáig ismeretlen volt. Szép, hullámos, részben jó dózer, de egyes helyeken bizony még alig járhatóan saras. Ideális téli futóhely, de akkor inkább valami árnyas erdei ösvényre vágytam.
Edzettségem nulla és kb úgy is éreztem magam...
A bakonybéli aszfalton csak gurulni kellett (volna), de a Százhalom mellett is csak vánszorogtam felfelé. A Kbarlang jelzésen még talán sosem mentem felfelé, de most ennek is eljött az ideje. Az aszfalttól a barlangig persze mászós, de legalább nem fújt a szél és izzadtam veszettül. Mire felértem a kilátóhoz niná, hogy rákezdett és szép löketek jöttek szembe, de nyár közepén a hidegrázást meg kell becsülni.
(El nem tudom képzelni mi lesz itt pár hét múlva, ha a Magas Bakony 50-et megint be akarom húzni...)
A P- lefelé alig akar menni, pedig lefelé ugye... Itt végre megnéztem a földvárat is ami mellett eddig csak elfutottam. Most már nem siettem - nem is tudtam volna. Kb innen láttam be, hogy kár a gőzért, ez kirándulás lesz. Mire visszamásztam a P- ra már azt is éreztem, hogy nem megyek el Vinyéig, hanem szépen levágom a dózeren Porva felé. Így is lett. Tavaly itt vígan gurultunk le Csibével, de most 2-3m!!! mély hasadékokat vájt az eső a puha talajú útba. Ugráltam egyik oldalról a másikra. Ettem ittam és nem éreztem a ritmust, nem volt jó a mozgás, szétesett voltam. Aztán Porván már kocorásztam és egész a Szépalma felé menő aszfaltig végig ment. Nem volt jó, de gépüzemmódban ment. Ez is valami. Innen aztán kis térképezéssel megleltem a helyes irányt.
No, ettől a ponttól Pálihálásig gyönyörű bakonyi fíling. Ősszel csoda, de téli is szép lehet, tavaszról meg nem is beszélve. Ide még vissza kell jönnöm.
Futásnak csak jóindulattal nevezném, de kint voltam a természetben, próbáltam élvezni a szép időt és megint megismertem egy kis rejtett zugot.
Megérte elindulni.
